Schnell TamásNagyon nagy szerencsének és az élet ajándékának tartom, hogy a hobbim egyben a munkám is. Leginkább egy lelkes amatőr fotósnak definiálom önmagam. A fotózás iránti lelkesedésem gyerekkorom óta töretlen. Ami az idők alatt változatlan maradt az a minél jobb és szebb képek készítésére való törekvésem. Úgy érzem, soha nem leszek elégedett a képeimmel. Ez az elégedetlenség az én hajtómotorom. Célom, hogy a kattintgatástól a fényképezésen keresztül eljussak az igazi, mindent elsöprő és izgalmas fotók készítéséig. A folyamatos fejlődés iránti igényem révén a lelkes amatőr fotósból képzett, alkalmazott fotográfussá váltam. A munkám, a képzések és a tanfolyamok során megtanultam, hogy az exponálógomb lenyomásával még nem készült el a kép. Az exponálást a képalkotási folyamat felezőpontjának tartom. Előtte meg kell tervezni, elő kell készíteni minden apró részletét a leendő képnek. Az exponálás után pedig el kell készíteni azt a képet, ami a terveimben szerepelt. Nézetem szerint csak a végleges kép a fontos. Az, hogy mivel készült, hogyan változtatták menet közben, számomra nem fontos. A végeredménynek kell hatással lennie a nézőre. Mindezek ellenére én igyekszem a lehető legkevesebb módosítást elvégezni a képeimen. Az én fotózásom egyik legfontosabb kelléke a sajátos látásmódom és szemléletem. Ehhez hozzá adódik még, hogy minden objektívemmel megtanultam látni. Ha tehetem mindig magammal viszem mindenhova a gépeimet. Munkám során kellő tisztelettel és alázattal szinte minden területét kipróbáltam a fotózásnak. Leginkább embereket szeretek fotózni minden formában. Külön szenvedélyem a fotósok fotózása. Kedvenc témáim a történelmi hagyományőrzők, a különböző rendezvény és eseményfotók, ill. a mindennapi élet apró pillanatait bemutató pillanatképek és riportfotók, mert amit nem fényképezünk le, az örökre eltűnik.